Ruĝa Rebek estas sorĉistino en la vilaĝo, kiu kapablas transformiĝi en kornikon. En ĉi balado ŝi faras am-sorĉon: Ŝi kuiris ledŝuon de juna fraŭlo, nome Pörge Dani, por ke li edziĝu al Ŝinko Terka, al la pimpa, flirtema filino de l’ familio Ŝinko. Poste ŝi malutilos al la juna paro. [Notoj: blanka mono: arĝenta mono – pafil-drako: baskulo de olda pafilo – greko: komercisto en la iama popola lingvouzo.] [Ruĝo, Pörge, Ŝinko: Hungaraj familinomoj – Rébék aŭ Rebi, Terka, Dani: Hungaraj bapto-nomoj en popolaj kaj dorlotaj formoj.] [*Ĉi tiuj du versoj estas fragmento de folkloro – A. J.]

Balado de Arany János

„Vörös Rébék általment a

 Keskeny pallón s elrepült –” *

Tollászkodni, már mint varju,

 Egy jegenyefára űlt.
    Akinek azt mondja: kár!
    Nagy baj éri és nagy kár:
       Hess, madár!

Ő volt az, ki addig főzte

 Pörge Dani bocskorát,

Míg elvette a Sinkóék

 Cifra lyányát, a Terát.
    De most bezzeg bánja már,
    Váltig hajtja: kár volt, kár!
       Hess, madár!

Pörge Dani most őbenne

 Ha elbotlik, se’ köszön,

S ha ott kapja, kibuktatja

 Orrával a küszöbön.
    Pedig titkon oda jár,
    Szép asszonynak mondja: kár!
       Hess, madár!

Cifra asszony színes szóra

 Tetteti, hogy mit se’ hajt:

„Kend meg köztünk ne csináljon

 Háborodást, házi bajt,
    Nem vagyok én csapodár.”
    Rebi néni mondja: kár!
       Hess, madár!

Másszor is jön, hoz fehér pénzt,

 Piros kendőt s egyebet:

„Nesze, lyányom! e mézes bor

 Erősítse a szived:
    Szépnek úgy nem tenni kár!”
    „Hadd jöjjön hát a kasznár.”
       Hess, madár!

Háborúság, házi patvar

 Attól kezdve van elég;

De nem hallik a szomszédba:

 Pörge Dani tűri még.
    A bölcső is ott van már:
    Künn egy varju mondja: kár!
       Hess, madár!

„Asszony, ördög! vidd apádnak

 Haza ezt a gyermeket –

Ne! a varjut (hol a puskám?)

 Útra meglövöm neked.”
    Varju azt se mondja: kár!
    El sem is rebbenti már:
       „Hess, madár!”

Híre terjed a helységben:

 „Tudjátok, mi az eset?

Pörge Dani egy varjút lőtt

 S Rebi néni leesett!”
    Rebi lelke nem vón’ kár:
    De, mint varju, visszajár.
       Hess, madár!

Gyilkost a törvény nyomozza:

 Szegény Dani mit tegyen?

Útnak indul, bujdosásnak,

 Keskeny pallón átmegyen.
    Szembe jött rá a kasznár.
    Varju elkiáltja: kár!
       Hess, madár!

Keskeny a palló kettőnek:

 Nem térhet ki a Dani;

Egy billentés: lent a vízben

 Nagyot csobban valami.
    Sok eső volt: mély az ár.
    Varju látja, mondja: kár!
       Hess, madár!

Bujdosónak kín az élte,

 Reszket, ha levél zörög;

Felvont sárkányt vesz kezébe,

 Hajtja éh: „Megállj, görög!”
    Varju mind’ kiséri: „kár!...
    Fennakadsz te, szép betyár!”
       „Hess, madár!”

„Most ebédre, hollók, varjak

 Seregestül, aki van!

De szemét ne bántsa senki:

 Azzal elbánok magam.”
    Fekete volt; mint bogár;
    Asszony ott sír: „mégis kár!
       Hess, madár!”

Vörös Rébék általment a

 Keskeny pallón: most repül;

Egy varjúból a másikba

 Száll a lelke, vég ne’kűl
    S kinek ő azt mondja: kár!
    Nagy baj éri és nagy kár.
       Hess, madár!