Uzantaj iloj
Flanka strio
Tiu estas malnova revizio de la dokumento. Klaku sur titolon por ricevi kurantan version.
----
Enhavtabelo
Se la mond’ iam
| Originala titolo | Hogyha egyszer |
|---|---|
| Originala plenumo | Illés együttes |
| Kantas | Serfőző Anikó, Kiss Ernő Pál |
| Muziko | Hungara popkanto |
| Tradukis | Antono SAMAK |
.
Teksto
Ekburĝonas nia amo
garde sin, kiel floret’
en marbordo, sin klinade
en kirla tajdofluo.
Florkalikojn fermas ĝi
ne fide en la suna varmo.
Malfermiĝos nur, kiam
denove lulos sin la maro.
Se la mond’ iam
ne trudos nin mensogi pri
tiu kaŝita nia
am-rilato.
Burĝonas jam la amo,
lasas morojn malnovajn,
la heredaĵon de l’ jarmiloj,
kun suferoj kaj kapricoj.
Forrestos ĵaluza ag’,
kverela em’ kaj mallaŭdadoj.
Forrestos amara kor’
pro l’ mordemaj tiraljoradoj.
Se la mond’ iam
ne trudos fine
nin mensogi
al ni mem kaj al la tuta lando.
Se la mond’ iam
ne trudos nin mensogi pri
tiu kaŝita nia
am-rilato.
Teniĝos niaj koroj,
restos vi por mi ĉiam
malenua, ĉiam nova,
malkonata bela mondo.
Samkiel la teropartojn
mi esploros viajn arkojn,
mi esploros vin dum noktoj,
mi esploros vin dum tagoj.
Se la mond’ iam
ne trudos fine
nin mensogi
al ni mem kaj al la tuta lando.
Se la mond’ iam
ne trudos nin mensogi pri
tiu kaŝita nia
am-rilato.
.
Hungara teksto
Lassan nyílik a szerelmünk,
mint egy óvatos növény
tengerparton hajladozva
szeszélyes árapályban.
Összezárja szirmait,
nem bízik még a napsütésben.
Majd kinyújtja ágait,
ha újra lágyan ring a tenger.
Hogyha egyszer majd
hazudni nem kell senkinek,
tovább nem kell titkolni,
hogy szeretlek.
Kinyílik a szerelmünk,
elhagy minden rossz szokást,
évezredeknek átöröklött
szenvedését és szeszélyét.
Elmaradnak a viták,
féltékenység, vádaskodások.
Elmarad a fájdalom,
marcangoló csatározások.
Hogyha egyszer majd
hazudni nem kell
végre többet
sem magunknak, sem a külvilágnak.
Hogyha egyszer majd
hazudni nem kell senkinek,
tovább nem kell titkolni,
hogy szeretlek.
Nem fásul el a szívünk,
mindig érdekes maradsz,
meg nem unlak, mindig új vagy,
ismeretlen szép világom.
Fölfedezlek, mint egy földrészt,
minden tájadat bejárom,
fölfedezlek minden reggel,
fölfedezlek minden éjjel.
Hogyha egyszer majd
hazudni nem kell
végre többet
sem magunknak, sem a külvilágnak.
Hogyha egyszer majd
hazudni nem kell senkinek,
tovább nem kell titkolni,
hogy szeretlek.
