Uzantaj iloj
Flanka strio
Enhavtabelo
Adiaŭ-kanto…
| Origina titolo | Mi búcsúzunk és elmegyünk… |
|---|---|
| Muziko | Hungara lernejana kanto |
| Tradukis | Gajdos Pál Miklós (Paŭlo Gajdoŝ) |
| MIDI | mi_bucsuzunk_es_elmegyuenk.mid |
.
Adiaŭ-kanto…
Adiaŭ-kanto sonu jam,
la tempo pasis for.
Lernejo kara ĝis revid’,
ekiras ni al voj’.
Geinstruistoj, klasanar',
vi restos en la kor';
Klasĉambro gaja restadej'
de nun adiaŭ, hoj! de nun adiaŭ, hoj!
La viv’ nin vokas, iri jam
ni devas al la voj’,
De sojlo olda lernejan’
pezkore iras for;
Belega rememoro-vic'
atingis finon jen:
La viv’ nin vokas, iru jam
antaŭen en esper', antaŭen en esper'!
Knabin’, viaj okuloj rosaj
estas, nu kial?
Vespere nia promenad’
finiĝis, ĉu tial?
Mi scias ke vin nova ĝoj’
gajigos morgaŭ jam,
Kaj pensos: sonĝo estis nur
la lernejana am’, gimnaziana am’.
Kiel la polvon vento-ŝtorm’
la sort’ disŝutas nin,
Sed nia kor’ reportos nin
iam brakumi vin;
Ne ploru pro la kor-dolor’,
ne larmu kar-amik’,
Revenos ni en certa tag’,
amikoj ĝis revid’, amikoj, ĝis revid’!
Mi búcsúzunk és elmegyünk...
Mi búcsúzunk és elmegyünk,
a mi időnk lejárt.
Itt hagyjuk kedves iskolánk,
indulunk messze már.
Tanáraink és társaink,
a szívünk nem feled,
Te kedves osztály, víg tanyánk,
immár Isten veled, immár Isten veled!
Az élet szólít, menni kell,
de válni oly nehéz,
A küszöbről a vén diák
még egyszer visszanéz.
Sok kedves emlék fűz ide,
amely most megszakad,
Az élet szólít, menni kell,
csüggedni nem szabad, csüggedni nem szabad.
Virágok közt egy kisleány,
mért harmatos szemed?
Az esti séta véget ért,
talán ezt könnyezed?
Tudom, hogy új öröm derül
holnapra szemeden.
És azt hiszed csak álom volt
a diák szerelem, a diák szerelem…
Szétszór a sors, mint szél a port,
ki tudja, merre vet.
De szívünk egyszer visszahoz
ölelni titeket.
Ne fájjon hát a búcsúzás,
ne sirass hű barát!
Még visszatér a vén diák,
viszontlátásra hát! Viszontlátásra hát!
