Staras mi ĉe vojkruciĝo…
| Origina titolo | Megállok a keresztútnál… |
|---|---|
| Muziko | Hungara kanzono |
| Teksto | Farkas Imre |
| Melodio | Radics Béla |
| Tradukis | Papp Kálmán |
| MIDI | megallok_a_keresztutnal.mid |
Pli da tradukitaj kaj kollektitaj kantoj: PAPP Kálmán - PAPP Tibor
Staras mi ĉe vojkruciĝo...
Staras mi ĉe vojkruciĝo,
kie floras kun abundo
kampa flor’.
Vane vagas mi en mondo,
tamen tiras, resopiras
mia kor’.
Gruoj flugas en la alto
prujno brilas sur foli’,
Inter prujna, seka herbo
vian etan piedsignon
serĉas mi.
Staras mi ĉe vojkkruciĝo,
Tie trafis nin la bela
sun-subir’.
Kiam al mi lastan fojon
vi redonis ardan kison
kun sopir’.
Vin tenante en la brakoj
disŝiris nin kruda sort’,
Adiaŭis vi kun tremo,
sur la lip’ kun falsa kiso,
falsa vort’.
Megállok a keresztútnál…
Megállok a keresztútnál,
ahol nyáron annyi fehér
virág van.
Visszaűz a szívem ide,
mindhiába járok künn a
világban.
Vándor darvak búcsúznak fenn,
dér csillog a levelen,
Dérütötte avar között,
parányi kis lábad nyomát
keresem.
Megállok a keresztútnál,
itt borult rám a gyönyörű
alkonyat,
Mikor ajkad legelőször,
visszaadta az én forró
csókomat.
Itt simultál a szívemre
mosolyogva, remegve,
Itt búcsúztál el éntőlem,
hazug szóval, csalfa csókkal,
örökre.