Teksto

Viv' vagabonda,
sen vi en sol'.
Jun' pereonta,
regas malĝoj'.
Sur tute fremda voj' iras mi,
la belan memorbildon plu gardos mi.

Jar' jaron sekvas,
vintron aŭtun'.
Blovas la vento,
estas mallum'.
Sur tute fremda voj' iras mi,
la belan memorbildon plu gardos mi.

Jen kion mi malbone faris,
kaj ĉio bona falis,
kaj la ĉielon kovras griz'.

Viv' vagabonda,
sen vi en sol'.
Perdis vi brilon,
mankas la ĝoj'.
Sur tute fremda voj' iras mi,
la belan memorbildon plu gardos mi.

Jen kion mi malbone faris,
kaj ĉio bona falis,
sentas mi kion fari,
tuj reiri! Tuj reiri!
Jen kie mi eraris,
puno jam sur min falis,
vi — sentas mi — atendas min,
sole min! Sole min!

Hungara teksto

Bús vándorélet, végtelen út,
Elkopott fények, víztelen kút.
Idegen utakon járok én,
Új társam, régi emlék, még bennem él.
Év évre múlik, őszre a tél,
Úgy sír a szél is, mint ahogy én.
Idegen utakon járok én,
Új társam, régi emlék, még bennem él.
Látom már, amit rosszul tettem,
Én mindent elvesztettem,
Így lett a kékből szürke ég.

Bús vándorélet, nélküled így,
Céltalan évek, íztelen íz.
Idegen utakon járok én,
Új társam, régi emlék még bennem él.
Látom már, amit rosszul tettem,
Így mindent megszenvedtem.
Érzem, hogy mit kell tenni,
Visszamenni, visszamenni.
Fáj, amit veled tettem,
Már sokszor megszenvedtem,
És belül úgy érzem, hogy vársz,
Visszavársz, újra vársz.