Origina titolo | Járom az utam |
---|---|
Teksto kaj muziko | G Dénes György, Horváth Jenő |
Kantas | Vámosi János |
Muziko | Hungara popkanto |
E-teksto | László VIZI |
Denove mi esperantigis popularan hungaran kanzonon, kaj ankaŭ internaciigis ĝin. La originala temas pri loĝanto de speciala Budapeŝta urboparto, nomata Angyalföld (pron: andjalfoeld), sed tiu nomo signifas nenion por nehungaro, tial mi ĝeneraligis la temon, do la teksto konvenas al iu ajn geografia loko, eĉ al Esperantio.
.
Klakadas miaj kalkanumoj ien
La strat' humidas, ploras nuborand'
Mi konas ĉiun stratan anguleton
Ja mia urbo en mia land'.
Ĉi tie gvidis min patrino mia,
Ĉi tie lulis min patrina kant'
Detalo ĉia igas min memori,
Ja mia urbo en mia land'.
La suno eble brilas pli favore
Ĉe lok' alia, al alia gent',
Tamen ĉi tie estas mi nur hejme
Al ajna lando blovos min la vent'
Restos mi ĉiam juna patrioto,
Mi fajfi volus laŭ la jena kant'
Tiel rekonu min konato ĉiu,
Ja mia urbo en mia land'.
(instrumenta muziko)
La suno eble brilas pli favore
Ĉe lok' alia, al alia gent',
Tamen ĉi tie estas mi nur hejme
Al ajna lando blovos min la vent'
Klakadas miaj kalkanumoj ien,
Multaj salutas el amika band'
Kaj estas por mi ĉiu nom' konata,
Ja mia urbo en mia land'.
(Restos mi ĉiam juna patrioto,
Mi fajfi volus laŭ la jena kant'
Tiel rekonu min konato ĉiu,
Ja mia urbo en mia land'.)
Járom az utam, a macskaköves úton,
A léptem kopog esős éjszakán,
Az ütött-kopott utcák nevét tudom,
Mert én itt születtem, ez a hazám.
Itt kísért anyám iskolába, szegény,
Ott volt a szeme mindig kisfián,
Itt minden emlék múltam hozza felém,
Mert én itt születtem, ez a hazám.
Tudom, a Nap az másutt szebben ragyog,
Sok itt a füst, a korom és a köd,
De itthon mégis Angyalföldön vagyok,
A Váci út és Lehel út között.
Én örökifjú angyalföldi gyerek,
Járom az utam, s füttyre áll a szám,
Itt minden öreg haver nevét tudom,
Mert én itt születtem, ez a hazám.
(Zene)
Megállok én egy neonlámpa alatt,
Egy egész élet emlékeivel,
Azt, ami még az életemből maradt,
Szép csendben, békén már itt töltöm el.
Járom az utam, a macskaköves úton,
Sok régi barát köszönt énreám,
Itt minden öreg haver nevét tudom,
Mert én itt születtem, ez a hazám.
(Én örökifjú angyalföldi gyerek,
Járom az utam, s füttyre áll a szám,
Bár sok a hibám, itt mindenki szeret,
Mert én itt születtem, ez a hazám.)