Uzantaj iloj

Retejaj iloj


roz-arbusto_sur_monteto

Roz-arbusto sur monteto…

Originala titoloRózsabokor domboldalon…
MuzikoHungara popola kanto
TradukisGajdos Pál (Paŭlo Gajdoŝ)
MIDIrozsabokor_domboldalon.mid

.
La teksto de ĉi tiu kanto estas kunmetaĵo el du fragmentoj de de Petőfi-versaĵoj (“Roz-arbusto sur la monteto…” kaj “ Se mi pripensas viajn vortojn…”
Kantistino komencas kanti: ĉe 1:23 kaj 3:10
A dal szövege két Petőfi-vers részleteiből tevődik össze. (“Rózsabokor a domboldalon…” és “Ha szavaid megfontolom…”)
Az énekes kezd: 1:23-nál, folytatás: 3:10-nél

Roz-arbusto sur monteto…

Roz-arbusto sur monteto,
Kisu min, kara anĝelo,
Flustru, ke vi min tre amas,
Tiaj vortoj min ja ravas!

Brilas en Danub' la suno,
De plezur tremas rivero,
Sunon lulas en trankvilo,
Kiel mi vin, karulino.

Jen oni min kalumnias:
Ateiston oni krias,
Sed mi ĝuste preĝe kultas (kaj)
Vian korbatadon aŭdas.

Havas ĉiel' unu sunon,
Havas la nokt' unu lunon,
Unu Dio en la mondo,
'stas unu mia deziro.

Mi atendas tiun tempon,
Kiam diros mi konfeson,
Dum interbrakumo arda:
“Edzineto, mia kara!”


Alia teksto-versio:

Roz-arbusto sur monteto…

Roz-arbusto sur monteto,
Kisu min, kara anĝelo,
Flustru, ke vi min tre amas,
Tiaj vortoj min ja ravas!

Tiaj ventoj nun ne blovas,
Forgesi mi vin ne povas,
Ĉar nun tiaj ventoj flirtas,
Ili vin rememorigas.

Nenio estas jam tiel,
Alia suno sur ĉiel’,
Alia suno kaj luno,
Alia estas karulo.

Min la amantin’ forlasis,
Pli belan ol mi imagis,
Pli belan sed ne ricevis,
Eĉ tian, kia mi estis!

Rózsabokor domboldalon...

Rózsabokor domboldalon,
Borulj vállamra, angyalom,
Súgjad fülembe, hogy szeretsz,
Milyen jól esik nekem ez!

Lenn Dunában a nap képe,
Reszket folyó örömébe',
Ringatja napot csendesen,
Ép mint én téged, kedvesem.

Mit fognak rám a gonoszok,
Hogy istentagadó vagyok!
Pedig most is imádkozom…
Szívdobogásod hallgatom.

Egy napja van csak az égnek,
Egy holdja van csak az éjnek,
Egy Isten van a világon,
Egy, csak egy a kívánságom.

Azt várom én, azt az órát,
Mikor így szólhatok hozzád,
Ölelésem szent hevében:
Édes, kedves feleségem!


Másik szövegváltozat:

Rózsabokor domboldalon...

Rózsabokor domboldalon,
Borulj vállamra angyalom,
Súgjad fülembe, hogy szeretsz,
Milyen jól esik nekem ez!

Nem fújnak most olyan szelek,
Babám, hogy elfelejtselek,
Mert most olyan szelek fújnak,
Babám, eszembe juttatnak.

Nem úgy van most, mint volt régen,
Nem az a nap süt az égen,
Nem az a nap, nem az a hold,
Nem az a szeretőm, ki volt.

Aki volt már rég elhagyott,
Szebbre vágyott, mint én vagyok,
Szebbre vágyott, de nem kapott,
Még olyat se, mint én vagyok!

roz-arbusto_sur_monteto.txt · Lastaj ŝanĝoj: 27.06.2020 21:56 de pal