Du peonieroj…

Du peonieroj
Elkliniĝis al voj’,
Volas ili velki,
Iru ilin pluki!

Tio ne estas roz’,
Kiu en la ĝarden’,
Sed roz’ tio estas,
Kiu povas ami.

Mi vin, ho, tre amas,
Pro du vangoj ruĝaj,
Pro okuloj bluaj,
Lip-ridetoj viaj.

Két szál pünkösdrózsa...

Két szál pünkösdrózsa
Kihajlott az útra,
El akar hervadni,
Nincs, ki leszakítsa.

Nem ám az a rózsa,
Ki a kertben nyílik,
Hanem az a rózsa,
Ki egymást szereti.

Nem szeretlek másért,
Két piros orcádért,
Szemed járásáért,
Szád mosolygásáért.