Teksto

Kvazaŭ glaciflor’ vaporiĝas for la temp’,
kaj feliĉa flirta sort’ flosos ien.
Kaj vin, foliet’, dum vi falos al la ter’,
adiaŭos pala Lun’, portos la vent’.

Sed por vi jen esper’, ĉiu hor’ – en solen’,
ja vivas la esper’, se vi fidas en vi mem!

Ĝoju, sed agadu sen erar’,
ja la plej malgranda far’ al vi venĝos
por l’ erar’.
Ĝoju, jen somero kun la am’,
vin atendas iu jam por karesi vin ĉiam.

Venas tempa ĝoj’ sur scenej’ de l’ pala viv’,
kiam je vort’ trafa nin, pulsas la kor’.
Foros tiu bon’, ni ja scias de l’ komenc’,
transe jam atendas nin nenio plu.

Sed por vi jen esper’, ĉiu hor’ – n solen’,
ja vivas la esper’, se vi fidas en vi mem!

Ĝoju, sed agadu sen erar’,
ja la plej malgranda far’ al vi venĝos
por l’ erar’.
Ĝoju, jen somero kun la am’,
vin atendas iu jam por karesi vin ĉiam.

Ĝoj’, ĝoj’, ĝoj’, somer’, ĉio belas,
vivu jam,
vin atendas iu jam por karesi vin ĉiam.

Ĝoj’, ĝoj’, ĝoj’, somer’, foru timo,
venu am’,
vin atendas iu jam por karesi vin ĉiam.

Hungara teksto

Olvad az idő, mint a halvány jégvirág,
és a tűnő boldogság majd véget ér.
Ott állsz egyedül, falevél a dombtetőn,
álmos holdfény rád köszön, s elfúj a szél.

De addig van remény, minden perc ünnepel,
hisz mindig van remény, hinni kell, ó hidd hát el!

Most élsz, most vigyázz, hogy jól csináld,
mert a legapróbb hibád megbosszulja önmagát.
Most élsz, most örülj, hogy szép a nyár,
most örülj, hogy van ki vár, és a két karjába zár.

Múló örömök sivár létünk színpadán,
mikor egy szó hallatán dobban a szív.
Sajnos vége lesz, tudjuk már a kezdetén,
túl az álmaink ködén a semmi hív.

De addig van remény, minden perc ünnepel,
hisz mindig van remény, hinni kell, ó hidd hát el!

Most élsz, most vigyázz, hogy jól csináld,
mert a legapróbb hibád megbosszulja önmagát.
Most élsz, most örülj, hogy szép a nyár,
most örülj, hogy van ki vár, és a két karjába zár.
Most, most, most, most élsz, most örülj, hogy szép a nyár,
most örülj, hogy van ki vár, és a két karjába zár.
Most, most, most, most félsz, most örülj, hogy szép a nyár,
most örülj, hogy van ki vár, és a két karjába zár.