Origina titolo | A régi ház körül |
---|---|
Teksto kaj muziko | Aldobolyi Nagy György, Szenes Iván |
Muziko | Hungara popkanto |
E-teksto | László VIZI |
Kantas | Kati Kovács |
Pasis jam for ĉarma juno de l’ amikoj,
Maljuniĝis eĉ la arboj en la kort’.
Ŝia harar’ brilas en Arĝenta helo,
Subira sun’, pasinta jun’ de l’ patrin’ mia.
Malnova domo en malnova korto,
Maljunaj arboj en malnova kort’.
Malnova domo sen vivplena forto,
Frapado longa por permesa vort’.
Malnova domo sen vivplena forto,
Frapado longa por permesa vort’.
La-la-la…
Patrin’ mia, jen atakas jam la potojn,
Kuiras ŝi laŭ la gust’ de kara fil’.
Dum la manĝo multe, multe ŝi rakontas,
Mia forest’, mallonga rest’ … mi ege hontas.
Malnova domo en printempa korto,
Ekvivas en mi jen iama sent’.
Infana aĝo nun revenas al mi,
Revenas al mi jen iama sent’.
Infana aĝo nun revenas al mi,
Revenas al mi jen iama sent’.
La-la-la…
Fervojstaci’ estas tute ŝanĝiĝinta,
Mansvingo nun post dolora lasta kis’.
Patrin mia kaŝas sian larmopluvon,
Tamen ne nur mia vetur’ doloras al ŝi.
Malnova domo en malnova korto,
Maljunaj arboj en malnova kort’.
Malnova domo sen vivplena forto,
Patrin revenas kun dolora kor’.
Malnova domo sen vivplena forto,
Kaj trajno kun rapid’ por iri for.
Sok jó barát lassan kidől már a sorból,
öregszenek már a fák az udvaron.
Szegény anyám haja lassan őszbe fordul,
telik a nap, fiatalabb nem lesz már ő sem.
A régi ház körül öregszik minden,
a kert, a fák, a fal, a bútorok.
A régi ház körül nagy élet nincsen,
sokáig zörgetem az ablakot.
A régi ház körül nagy élet nincsen,
sokáig zörgetem az ablakot.
Lá-lá-lá …
Szegény anyám szinte feldúlja a konyhát,
elém kerül minden kedves ételem.
Míg én eszem, az ő arcán a hála,
mesél nekem, szégyenkezem, rég jártam nála.
A régi ház körül élni kezd minden,
a kert, a fák, a fal, a bútorok.
Egy kisgyerek dereng emlékeimben,
egy kisgyerek, ki már nem én vagyok.
Egy kisgyerek dereng emlékeimben,
egy kisgyerek, ki már nem én vagyok.
Lá-lá-lá …
Az állomás megváltozott, mint az élet,
a vonatból búcsúcsókot intek még.
Szegény anyám most még mosolyogni próbál,
majd elmegy ő, mint az eső, ömlik a könnye.
A régi ház körül öregszik minden,
a kert, a fák, a fal, a bútorok.
A régi ház körül nagy élet nincsen,
bezárja jól anyám az ablakot.
A régi ház körül öregszik minden,
s a gyorsvonat velem tovább robog…