Ho anim' mi forludis nur vin…
Ho Aŭror' demetu la jupon!
Milde mi blovas brandon sur vin,
ascendas vian pubon.

Venu Rusland' , kun vodko ĉi flor'
- sango por mi, la ridanto;
Volga-arbaro blankas en for' ,
ĉastas laktece ĉi kanto.

Kapkliniĝante dum mia plor '
iĝas pala en mi amaro. Praa
sono tambura nun en mia kor' ,
post vi kuros mi en fora klaro.

Ĉi perosta batad' , ĉi barbara legend'
montras ateste la sinon,
Nigra idolo estu la sent' ,
ja forludis mi la animon.

Jeszenyin emlékére

Elkártyáztam a gyenge szívem,
suhogasd le a szoknyád, hajnal.
Pálinkát lehelek rád szelíden,
megháglak nehezen, halkan.

Jöjj Oroszország, vodka-virág,
nevetés nékem a véred,
Pincefehérek a volgai fák,
tejszínű szűz ez az élet.

Lebukik fejem és úgy zokogok,
haloványul bennem a bánat.
Veretik körülöttem az ősi dobot,
szaladok hajnal utánad.

Ez a csontkopogás, ez a hanti rege,
hitemet hírdeti híven.
Kataton bálvány légy fekete,
hiszen elkártyáztam a szívem.

-ls-