Origina titolo | Tovaszálló felhők… |
---|---|
Muziko | Hungara kanzono |
Teksto | Sas Náci |
Muziko | Erőss Béla |
Tradukis | Papp Kálmán |
Pli da tradukitaj kaj kollektitaj kantoj: PAPP Kálmán - PAPP Tibor
.
Forflugantaj nuboj hejme vi rakontu
Al mia blankhara, malgaja patrino,
Plu jam ŝi ne ploru, larmojn ŝi ne verŝu,
Kreskas nove floroj sur vangoj de filo.
Estas mi feliĉa, malgajo forpasis,
Perditan animon nova vivo savis,
Vi rakonru al ŝi, orfa jam ne restos,
Kun aŭtuna vento mi jam hejme estos,
mi jam hejme estos.
Forflugantaj nuboj, nenion vi diru
Al mia blankhara, malgaja patrino,
Koro mia sangas, animo malsanas,
Kaj la floroj velkas sur vangoj de filo.
Mia animvundo saniĝi ne volas,
Kaj tiun knabinon forgesi ne povas,
Nenion vi diru pri suna subiro,
Pri lanta velkado kaj printempa fino,
kaj printempa fino.
Tovaszálló felhők, mondjátok meg otthon
az én fehérhajú bánatos anyámnak,
Többé ne sirasson, a könnnye se hulljon,
piros rózsák nyilnak arcán a fiának.
Boldog vagyok ismét, elkerül a bánat,
a lelkem is lassan új életre támad.
Mondjátok meg néki ő se marad árván,
haza fogok jönni őszi szelek szárnyán,
őszi szelek szárnyán.
Tovaszálló felhők, ne szóljatok otthon
az én fehérhajú bánatos anyámnak,
hogy a lelkem beteg, hogy a szivem vérzik,
arcomon a rózsák halovánnyá válnak,
hogy a régi sebem nem tud behegedni,
hogy azt a szép kislányt nem tudom feledni,
ne szóljatok néki, néma hervadásról,
alkony borulásáról, csendes elmulásról,
csendes elmulásról.
.