Originala titolo | Százszorszép |
---|---|
Muziko | Beethowen |
Hungara teksto | Hankiss János |
Tradukis | Antono SAMAK |
Floreto vivas sine de l’
valeto sub la mont’,
la koron vigla igas ĝi
per rava sorĉa fort’.
Kaj brilas al ni ĝi pli ol
perletoj en aret’,
lekant’ mirinda iĝis do
la nom’ de l’ ĉi floret’.
Ni diru fane dankon por
l’ efiko de l’ lekant’,
agantas ĝi por ni, kiel
ĉiela san-perant’.
Kaliko kaj petalo jam
sorĉigas nin ĉiam,
magia povo de l’ floret’
forvelku neniam.
Egy kis virág a völgy ölén
oly boldog csendben él,
mint esti napfény, oly derűs,
és hallgat, mint az éj.
Ez drágább, mint a színarany,
mint gyöngy, vagy drágakő,
e szép nevet, hogy Százszorszép,
lásd, így kaphatta ő.
Elmondhatnám nagy boldogan,
hogy mennyi bajra ír,
a test, a lélek tőle friss,
nem rémít úgy a sír.
E szent talizmán hathatós,
még bájital se kell,
e bűverő, mit szirma rejt,
tán sosem múlik el.